Kosztolányi 125

Ezen a héten ünnepeltük a költőóriás születésének 125. évfordulóját. Kosztolányi 1885. március 29-én Szabadkán látta meg a napvilágot.

A blogoszférában már sokan, sok helyütt megemlékeztek róla: pl. itt, itt, és itt.

Nem érdemes tovább szaporítani az MTI-s hír átvételével született bejegyzések hosszú sorát. Blogunk ehelyett a költő egy versével tiszteleg az évforduló előtt.

Íme:                                                   

Mint aki a sínek közé esett...

És általérzi tűnő életét,
míg zúgva kattog a forró kerék,
cikázva lobban sok-sok ferde kép,
és lát, ahogy nem látott sose még:

Mint aki a sínek közé esett...
a végtelent, a távol életet
búcsúztatom, mert messze mese lett,
mint aki a sínek közé esett:

Mint aki a sínek közé esett -
vad panoráma, rémes élvezet -
sínek között és kerekek között,
a bús idő robog fejem fölött,
és a halál távolba mennydörög,
egy percre megfogom, ami örök,
lepkéket, álmot, rémest, édeset:

Mint aki a sínek közé esett.

(Kosztolányi Dezső: Mint aki sínek közé esett...)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.